2012. június 28., csütörtök


2010. szeptember 9. (csütörtök)

Az Aspirin hatására a lázam ugyan érezhetően lement, de a ropogósra sült bőröm további szenvedéseket okozott. Az égési sérülés nem múlik el könnyen. Már előre láttam, hogy nem csak a mai napon, de még további jó néhányon is kerülnöm kell a napozást. Lábadozással, a hűvös (vagyis inkább csak árnyékos, de a kinti hőmérséklethez képest mégiscsak hűvösebb) szobában töltöttük a napot. A feleségem szolidaritást vállalt velem, igaz, ha strandolni szeretett volna, lekísértem volna a partra, segítettem volna a napernyőt leszúrni, de aztán én visszahúzódtam volna a part menti fenyők árnyékába. De ő sem akart napozni, az előző nap neki is sok volt. A háta nem volt teljesen rendben, annak is jót tett a pihenés.
Csak reggel a korai órákban, amikor még nem, illetve estefelé, amikor már nem sütött erősen a nap, merészkedtünk ki. A városka több utcáját bejártuk, ismerkedtünk a környezettel, padokon ücsörögtünk, egy hosszabb szakaszon végigsétáltunk a part menti sétányon, majd vissza.
A Skala-tól északra elhelyezkedő hotelekből gyalogosan is özönlöttek az angol vendégek a város központi részein található tavernákba, bárokba.

Hotel a Skala-ról Poros felé kivezető út mellett
Olyannyira, hogy a tengerpart mentén, végig a műút mellett húzódó gyalogjárdán a felfelé (Poros felé) tett sétánk során állandóan csak kerülgettük egymást velük. Azért tényleg igazolták híres udvariasságukat, a kölcsönös kitérés mellett folyamatos „thank you” hangzott a sétányon.
A part mentén, valamint a város főutcáján és annak sok mellékutcájában az épületek jó részének földszintjét vagy üzlet, vagy nyitott teraszos vendéglátóhely foglalja el – már ahogy ez a görög nyaralóhelyeken is lenni szokott.
Főleg az esti óráktól kezdődik a nagy nyüzsgés. Hét órától a templom, illetve a főutca part felőli végét határoló kis tér közötti szakaszt kordonnal rekesztik el, a főutca sétálóutcává változik. Szükség is van rá, hiszen folyamatosan jönnek-mennek, sétálgatnak az emberek, a kis játszótereken pedig még sötétedés után is nagy a gyermekzsivaj, az üdülővároska éli a szezonbéli mindennapi életét.