2010. szeptember 23. (csütörtök)
Ismét
és ezúttal utoljára a Kaminia-beach volt a mai strandolás helyszíne. Napos
időre ébredtünk. Igaz, kicsit későn, mert éjszaka két alkalommal is
szúnyogvadászatot kellett tartanunk. Bár összesen csak két szúnyog keserítette
az életünket, mégis sikerült nekik feltörniük az éjszakai nyugalmunkat.
| Gránátalmafa az egyik kertben a Kaminia-beach-re vezető úton |
A
késői indulás miatt csak tíz óra körül értünk le, ezen a napon a Skala - Argostoli úton szokatlanul nagy autóforgalom zajlott. A főútról a Mounda-beach-ig levezető kis úton már nyugalmas volt a helyzet.
| A Mounda-beach-re levezető út |
| Kellemes sétával gyorsan le lehet érni |
| Kis kápolna a Mounda-beach-hez levezető út végénél |
| Mounda-beach - innen nyugatra még kb. 15 perc parti séta a Kaminia-beach |
A
víz ugyanolyan jó volt, mint két nappal korábban. A szél is ugyanúgy
észak-északkeleti irányból fújt, csak most kicsit élénkebben. Néha kisebb
fátyolfelhők kezdték szűrni a tűző napsugarat, a szél is produkált olykor
egy-egy hevesebb rohamot. Olyannyira, hogy egy alkalommal a napernyőnket a
vízből kellett kihalásznom. Ezt követően már ki sem nyitottuk, elég volt
egyszer gyakorolni a rövidvágtát. Szerencsére napernyő nélkül is elég jól
sikerült magunkat levédeni pólóinggel, kendővel, törülközővel és kalappal. A
nap úgyis hol elbújt, hol előbukkant a fehér felhőfoszlányok közül.
Két
óra tájban, amikor már a leterített fekvőhelyeinket is kezdte futóhomokkal
betakarni a szél, hazaindultunk. Sűrűn megálltunk szedrezni, de így is gyorsan
haladtunk, a hőség ezúttal nem lassított le bennünket.
Megebédeltünk,
majd lustálkodtunk hat óráig. Este a városba mentünk. Vásároltunk jó néhány
dolgot, bár a nagyobb beszerzésre az otthoniak részére csak holnap kerítünk
sort.
Nagyjából
már kinéztük, hogy kit milyen apróbb ajándékkal lepünk meg, holnap egy körben
fogjuk megvenni azokat.
Közben,
mivel a hosszú járkálásban megszomjaztunk, egy frissítőre is betértünk az egyik
helyre, a főutcával párhuzamos keskeny utcában. Marianna egy narancslét ivott,
én pedig egy pohár Mythos sört gurítottam le.
Este viszonylag korán lepihentünk, előtte azonban
megkóstoltunk egy-két fajta baklavát, illetve kataifi-t, hogy tudjuk, melyikből
lesz érdemes majd vinni haza. (Ez utóbbiak is hasonló alapanyagokból készülnek
és hasonló ízűek, mint a baklava, csak kis vékony hengerformájúak.)